2013.09.05. EE Tallinntól keletre
A mai napon Tallinntól keletre kirándulunk kicsit. Az első látnivaló a Jägala vízesés, ami a 8 méteres esésével a legnagyobbnak számít Észtországban. Sajnos így ősszel a vízhozam igen kicsi, hóolvadáskor sokkal látványosabb a helyszín A hely egyébként népszerű kirándulóhely, persze nem szeptember eleji hétköznapokon A vízesés egyébként folyamatosan távolodik a tengertől, az évezredek óta 5 kilométernyi sziklát vájt már ki A Jägala folyón kicsit feljebb egy víztározót építettek, ennek egyik kiemelkedésén található ez a Krisztus előtt pár évszázaddal épült földerőd, mely Észak Európa egyik legnagyobb ilyenje. Ma sok minden nem látható belőle, pár földhányás mutatja a múltat A víztározó végén található a Linnamäe vízerőmű, mely a múlt század '20-as éveiben épült és ma is működik
Jägala juga Jägala juga Jägala juga Jägala juga Jägala linnamägi Linnamäe hüdroelektirjaam
A környéken rengeteg a kerékpárút, így nyáron ez is nagyon népes környék, most rajtunk kívül senki nem járt erre. Igaz, ez egész Észtországra igaz, a nyári szabadság alatt mindenki kitódul a vidékre, ami viszont az év legnagyobb részében teljesen elhagyatott Még mindig csak két félszigetnyi távolságban vagyunk Tallinntól, de már a világ végén érezzük magunkat. Neemében mintha megállt volna az idő, a helyi tűzoltóság GAZ 66-osa ki tudja, mikor látott utoljára tüzet A félsziget végéről még látszik a Muuga kikötő (és a már ikonikus TV torony :), ami a legnagyobb teherkikötő Észtországban, a teljes területe több mint 5000 négyzetkilométer A félszigetről teljes nyugalomban lehet megcsodálni a hajóforgalmat Erre nemcsak mi jöttünk rá, a szovjet időkben igen komoly partfigyelő hálózat működött, ennek egyik emléke látható itt Valaha hagyományos világítótorony is működött, de a mai korban már nincs szükség rá
Linnamäe hüdroelektirjaam Neeme Neeme Neeme Neeme Neeme
A következő megálló kelet felé Kolga. Észtország bővelkedik a kastélyokban, Kolgában is található egy. Ez az intéző háza volt, ma egy kis múzeumnak ad helyet Maga a kastély elég rossz állapotban van, a kollektivilázás után egészen 1990-ig Téesz központként funkcionált A terület a 17. századtól a Stenbock család tulajdonában volt és van ismét, 1990-ben ugyanis visszakapták a kastélyt, a felújítása azóta húzódik A terület egyébként csodaszép, sok pénzzel nagyon stílusosan fel lehetne újítani az épületegyüttest A következő megálló Palmse. A területet uraló Pahlen család szintén a 17. században épült udvarházat, amit a 18. század végén alakítottak át mai formájára Az épület pincéje étteremnek és borkiállításnak is helyet ad. Borok a világ minden országából származnak, Magyarországot sajnos csak a Tokaji képviseli
Kolga Kolga Kolga Kolga Palmse Palmse
A Pahlen család egészen 1929-ig birtokolta a kastélyt, amikor is a család utolsó tagja is meghalt A 2. világháború után gyermektábor működött itt, azonban már 1975-ben elkezdődött a felujítás és 1985-től múzeumként működik Itt kivételesen gond nélkül lehetett fényképezni, nem jártak a nyakunkra fél percenként Alexander von der Pahlen dolgozószobája. Ő többek között az Észt vasúttársaság elnöke is volt, ő volt a kezdeményezője a Tallinnból Szentpétervárra illetve a Paldiskibe vezető vasútvonal építésének Szórakozás természetesen az uraknak is járt A lépcső kicsit szűkös, de még így is szélesebb, mint ami a cselédeknek jutott
Palmse Palmse Palmse Palmse Palmse Palmse